INKOGNITÓ Letra

Ó, de bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Ahogy téged látnak mások

Ide látom, hogy szégyelled magad
Kerülöd a tekintetem, a szemkontaktus kiakaszt
Morzsolod az ujjaid, pupillád megdagad
Nem érzed, hogy hatna végre a nikotintapasz
Hangoztatod, hogy a szerelem az rizikó
Közhelyekkel véded magad, „Hát ilyen az élet!”
Esküszöl holnap estére lesz libidód
Azt szereted a másikban, hogy viszontszeret téged

Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha

Attól félsz, hogy olyan leszel mint apád
De pont, hogy ettől hasonlítasz rá
Ezt bárcsak az én szememmel látnád
Bárcsak az én szememmel látnád

Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Bárcsak néha

Ó, de bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
És látnád amit látok
Ó, de bárcsak néha
Inkognitóban látnád magad
Ahogy téged látnak mások