Letra de Hangok
Letra powered by LyricFind
Kezembe fogtam a tollam, és bemártottam a szomorúzág fátyla mögé, ahol árnyékként élek bezárva magamba. sírni szeretnék mint ahogy az éj sír, mikor betakarja hideg szivevél a fájdalom, hogy emlékeztese. de nincsennek könnyeim, felemésztette oket az ido, a maga anikus mosolyával ahogy karmait belevájja a lét szivebe.
egy kert ahol vagyok és vagy és mégse. egy kert melyet körbekerített a végzet, az öröm és a kín összefonódott karjaival, ahogy végtten vénájuk a semmibe nyúlk az elmúlást szállítva. almafa vagyok öreg és beteg, de ezt csak én tudom, és csak én érzem és csak én látom. törszem ráncos, ágaim átfonnak, hogy órjanak. Érezlek.
Érzem ahogy lélegzel, érzem ahogy sírsz, érzem ahogy nevetsz, érzem ahogy gyulölsz, érzem ahogy fásol, érzem ahogy szeretsz és érzem ahogy a szívembe szúrsz. rózsa vagy, sók rózsa. Élénkvörös színben pompázol. esténként megosillan selymes szírmaidon az alkony könnye, hogy szépséged ápolja még el nem jön a vég. akert lassan homályba barúl, és egyre távolabbinak tünik, és én árynék leszek.
(Gracias a Öröm por esta letra)
egy kert ahol vagyok és vagy és mégse. egy kert melyet körbekerített a végzet, az öröm és a kín összefonódott karjaival, ahogy végtten vénájuk a semmibe nyúlk az elmúlást szállítva. almafa vagyok öreg és beteg, de ezt csak én tudom, és csak én érzem és csak én látom. törszem ráncos, ágaim átfonnak, hogy órjanak. Érezlek.
Érzem ahogy lélegzel, érzem ahogy sírsz, érzem ahogy nevetsz, érzem ahogy gyulölsz, érzem ahogy fásol, érzem ahogy szeretsz és érzem ahogy a szívembe szúrsz. rózsa vagy, sók rózsa. Élénkvörös színben pompázol. esténként megosillan selymes szírmaidon az alkony könnye, hogy szépséged ápolja még el nem jön a vég. akert lassan homályba barúl, és egyre távolabbinak tünik, és én árynék leszek.
(Gracias a Öröm por esta letra)
Letra powered by LyricFind
