Edda
Ünnep
Szakadt függöny az ablakokban,
Öregek egymagukban,
Ha tudnám, lecsókolnám a százéves ráncokat.
Szülõk egymástól elvadulva,
Gyerekek eltaszítva,
Ha tudnám, összefognám a széthullott családokat.
Lány és fiú együtt sétál,
Test a testtõl megoldást vár.
Nem szabad, hogy elfelejtsék kimondani: szerelem. Egy út van, én ebben hiszek:
A mindent elsöprõ szeretet,
A rossz felett gyõzni fog a jó!
Ünnep oly szép, a gyertya ha ég,
A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian.
Hó és hideg, de a szándék meleg,
A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele.
Együtt így jó, nincs is rá szó, nem lehet papírra írni,
Egyszerûen érezni kell.
Ünnep oly szép, a gyertya ha ég,
A szeretet asztalánál, ott ülünk mindannyian.
From Letras Mania