Edda

Ünnep
Szakadt függöny az ablakokban, Öregek egymagukban, Ha tudnám, lecsókolnám a százéves ráncokat. Szülõk egymástól elvadulva, Gyerekek eltaszítva, Ha tudnám, összefognám a széthullott családokat. Lány és fiú együtt sétál, Test a testtõl megoldást vár. Nem szabad, hogy elfelejtsék kimondani: szerelem. Egy út van, én ebben hiszek: A mindent elsöprõ szeretet, A rossz felett gyõzni fog a jó! Ünnep oly szép, a gyertya ha ég, A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian. Hó és hideg, de a szándék meleg, A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele. Együtt így jó, nincs is rá szó, nem lehet papírra írni, Egyszerûen érezni kell. Ünnep oly szép, a gyertya ha ég, A szeretet asztalánál, ott ülünk mindannyian. From Letras Mania